Cikkek, olvasmányok, ajánlások, vélemények

Itt találod meg azokat az írásokat, amiről úgy gondoljuk, hogy hozzájárulnak az oktatáshoz, esetleg gondolatébresztő lehet, vagy csak a figyelmetekbe ajánlunk tartós érdeklődésre szánt tartalmakat.

A cikket 2023. augusztus 24-én írtam.

Tegnapelőtt történt az eset Olaszországban, az Alpokban, az Ortler-csoportban. Két mászó a Palon de la Mare (3.703m) és a Monte Vioz (3.645m) között túráztak, gleccseren. Az egyik mászó beleesett egy hasadékba nagyjából 3600 méter magasságban körül-belül délelőtt 11 és 11:30 között. A társának sikerült megállítania az esést, de a balesetett szenvedett túrázó így is 20 métert zuhant, de legalább nem a hasadék aljára! A felszínen maradt mászó értesítette a mentőket (ez történt 11:30-kor), akik sértetlenül húzták ki a bajbajutottat, és helikopterrel vitték kórházba, a társat pedig biztonságos helyre. Akár hátra is dőlhetnénk, hogy minden jó, ha a vége jó. De tanulságot ígértem a poszt elején. Szóval… Ha egyedül lett volna, akkor lehet, hogy meg se tudtuk volna az esetet, maximum hallunk egy eltűnésről és utána egy eredménytelen keresésről. Rövid hír, átlapozzuk. Viszont ott volt a társ, akinek ez az egyébként 64 éves mászó az életét köszönheti. A cikkből nem derül ki, hogy milyen módon, de megállította a zuhanást. Ehhez kellett jó néhány fékezőcsomó a köztük lévő kötélszakaszon és némi tudás, hogy a felszínen maradt mászó, a nála lévő eszközzel legalább fékezze a rántás okozta kicsúszást. Írtam az előbb, hogy az eset késő délelőtt történt, valószínű a csúcsmászás után, tehát lefelé jövetben, a nagy melegben. A helyszínen kb. 8 °C lehetett a levegő hőmérséklete, szépen sütött a nap. A fagypont határa 4700 méter körül volt. Nagyon meleg, a hó- és a jégfelszín latyakos, a hóhidak finoman szólva is petyhüdtek. A "barátunk" alatt engedett az egyik. A társa nagy valószínűséggel végigkaristolta a gleccserfelszínt a köztük lévő kötélmennyiséggel egyenes arányban, majd a hasadék szélén megakadt. Térdig érhetett az olvadt hó és jég, ráadásul lefelé jöttek, ami szintén nem segíti a hátsó embert a fékezésben. Ott a hasadék szélén ember legyen a talpán, aki standot épít a nála lévő felszerelésből, miközben a társa próbálja magával rántani. A lezuhant talált odalent egy kiszögelést, így tehermentesítette a felszínen maradt túrázót. Ekkor tudták értesíteni a mentőket. 13:30-ra befejeződött az akció. Nagyon jó, hogy legalább ketten voltak, így nem végződött tragédiával az eset. Nagyon jó, hogy elég nagy volt a köztük lévő távolság, ami fontos volt a reakcióidő és a fékezési távolság miatt is. De, ha hárman lettek volna, akkor nagyobb eséllyel állítják meg rövidebb távon. A harmadik társ már a tömege és "tehetetlensége" (ez most itt fizikai fogalom, és nem a cselekvőképességre utal) folytán is sokat segít a zuhanás megállításában. Pont ezért is ideális, ha hárman megyünk gleccsertúrára. Fontos, hogy a nálunk lévő eszközzel tanuljuk meg a kicsúszást lefékezni. Az adott hóviszonyok között rendelkeznünk kell megfelelő felszereléssel, és tudnunk kell ezeket használni. Ha a társaink is így gondolkodnak, már elég jól felkészültünk a jégárakon ránk váró kockázatokra.Nagyon meleg van, a hegyekben is. A hó olvad, a hóhidak nem tartanak. A hegyekben jó, de amennyire tehetitek, tartsátok magatokat és a társaitokat biztonságban!